A keringési rendszer

A keringési rendszer egy komplex zárt hálózat, amely magában foglalja a keringés két körét (vénás és artériás vagy kis és nagy) és egy "központi szivattyút" - a szív.

Minden hajó vénákra oszlik, a legkisebb hajók(kapillárisok) és artériák. Ez utóbbi végzi el az oxigénnel dúsított, "tiszta" vér szervekre és szövetekre történő jelentésére vonatkozó feladatot. Az artériák a legelterjedtebb edények, amelyekben az izommembrán eléggé fejlett. Az artériás keringési rendszer magában foglalja a kisebb (arteriolák) feloldódású nagy hajókat, amelyek viszont a legvékonyabb kapillárisok hálózatát képezik. Felszívják a hulladékot, és hasznos termékeket és oxigént termelnek. A kapillárisokon keresztül az arteriolák kapcsolódnak a vénákhoz a szövetekben.

A vénás keringési rendszer felelősa szénben gazdag vér kiáramlása. Ezeken a hajókon a vér visszatér a szívbe. A közepes és kis erek olyan szelepekkel rendelkeznek, amelyek megakadályozzák a vér visszavezetését (visszafordítását).

A szívet üreges izomzat képviselinégy kamera. Ez magában foglalja két atria (fogadó kamrák) és két kamrák, amelyek szivattyúként működnek. A szívben van egy elválasztó függőleges válaszfal. A bal kamrát és a bal pitvarot kétszeres szeleppel határolják, a jobb kamra és a jobb pitvar trikópus szelep. A szelepszárnyakhoz az ínszálak a kamra oldaláról vannak rögzítve. A szelepek feladata megakadályozni a vér fordított mozgását.

A szívet erős összekötő zsák veszi körül - a perikardium.

Mint fent említettük, a keringési rendszermagában foglalja a körforgás két körét. Azonban a szakértők gyakran beszélnek a harmadik - a szívkör. Fontossága miatt elszigetelt, mivel felelős a szívizom kialakulásáért. A kör kezdete két szívkoszorúérben helyezkedik el, a felemelkedő aortól kiindulva. Belépve a szívizom szívizomába, kis vértartalmú hálózatot alkotnak. A szívizomot a hajszálerek meglehetősen jól fejlett hálózata jellemzi, amely pótlási folyamatokat biztosít az izomszövetben. A szívizom vénából a vér a szív szívrészébe számos szívkoszorúérbe jut. A szívizom összehúzódásával vérnyomás keletkezik. Ennek köszönhetően az artériás vér mozog.

Nagy kör alakul ki a bal kamrában. A szívizom összehúzódása elősegíti az artériás vér mozgását az aorta felé, majd minden szervet és szövetet. Ebben az esetben a tápanyagok és az oxigénellátás, valamint a sejtek életciklusából és szén-dioxidból származó termékek telítődése megy végbe. A vért a vénákban összegyűjtik a kapillárisokon keresztül. A felső és az alsó vénákon keresztül belép a jobb pitvarba, egy nagy kört bezárva.

Egy kis kör ered a jobb kamrából. A vénából a vér, amely a jobb pitvarba lép, a jobb kamrába áramlik, ahonnan belép a tüdő artériájába. A pulmonalis kapillárisokon áthaladva szén-dioxidból szabadul fel, és oxigénnel telített állapotban arteriálisvá válik, és a bal pitvarba áramlik.

A keringési rendszer filogénje minden gerincesbenazonos. A rendszer felépítése magába foglalja az aortát, a mikrocirkulációs ágyat (beleértve a kapilláris hálózatot), az artériákat, a szíveket és a vénákat. Ebben a folyamatban a nyirokcsomó-hálózat elválasztható az evolúció során. A keringési rendszer szerkezetének legfontosabb változásai közé tartozik a légzés típusának a gill módszerből a tüdőbe történő átmenetének átrendezése.

A keringési rendszer betegségei (vascularisbetegségek), rendszerint az érintett hajók típusának megfelelően kezelik. Például a vaszkuláris falakban való nyújtás provokál aneurizmust. Az aortában gyakran kialakulnak ateroszklerotikus vagy fertőző folyamatok. Megszakadása a falak vagy traumák veleszületett gyengesége miatt fordulhat elő. A tüdőartériákban arterioszklerotikus változások léphetnek fel, vagy veleszületett patológiák fordulhatnak elő. A középső artériák gyakran befolyásolják az érelmeszesedést. A vénákban gyakran előfordulnak a hasnyálmirigyek vagy a gyulladás (phlebitis).