A piac kudarcai és az állam szerepe a gazdaság fejlődésében

A piac sikertelensége a hiányosságok következményepiaci eszközök és intézmények. Ebben az esetben az ilyen összetevők képtelenek kielégítően megoldani a társadalom számára fontos társadalmi-gazdasági kérdéseket. Ha valamilyen oknál fogva a piaci mechanizmus legfontosabb elemei, amikor autonóm módon dolgoznak, nem nyújtanak szociális hatékonyságot, akkor ebben az esetben szükség van a kormányzat beavatkozására a gazdaság fejlődésében. A kereskedelmi kapcsolatok kudarcát abban az esetben mondják, amikor nem támogatják az erőforrások racionális elosztását és felhasználását.

A piaci hiányosságok olyan akadályok, amelyek megakadályozzák a gazdaságot a közhatalom elérésében.

Rendszerint négy hatástalan helyzet van. Jelzik a piaci hiányosságokat. Ezek közé tartozik a tökéletlen (aszimmetrikus) információ, monopólium, közjavak, externáliák.

Meg kell jegyezni, hogy a piac nem képesközhatalmi hatékonysághoz vezethet abban az esetben, ha egyes fogyasztók vagy termelők tevékenysége hatással van más emberek jólétére. Ha ez a hatás pozitív, akkor vannak külső előnyök. Ha a hatás negatív, akkor keletkeznek a külső költségek. Ők viszont valamilyen jó termeléshez kapcsolódnak. A közkiadások közé tartoznak a magánkiadások és a termelési externáliák.

Általában, amikor piaci hiányosságok fordulnak elő, aaz állam belép gazdasági kapcsolatokba. A problémák megoldását különböző eszközökkel végezzük. Így az állam antimonopolit politikát folytat, korlátozza a negatív külső hatású termékek termelését. Ugyanakkor ösztönözni lehet a pozitív hatásokkal járó gazdasági előnyök termelését és fogyasztását.

A megjelölt állami irányoka tevékenységek egy bizonyos mértékben az alsó határértéket jelentik, amely szerint a piac hatalmának beavatkozása van. Ma azonban az állam szélesebb gazdasági funkcióval rendelkezik, és képes hatékonyabban megszüntetni a piaci hiányosságokat. A hatóságok fő funkciói közé tartoznak a következők: a munkanélküli ellátások bevezetése, az infrastruktúra fejlesztése, az alacsony jövedelmű állampolgárok és mások számára különféle ellátások és nyugdíjak kialakítása. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezeknek az eseményeknek egy kis száma kizárólag közjavak tulajdonságaival rendelkezik. Legtöbbjük nem kollektív, hanem egyéni fogyasztásra szánt.

Az állam, amely antimonopóliumot ésaz inflációellenes politika elsősorban a munkanélküliség csökkentésére törekszik. A hatóságok aktívan részt vettek a strukturális változások kezelésében, ösztönözve és támogatva a tudományos és műszaki fejlődést, megpróbálva fenntartani a magas szintű fejlődést és a nemzetgazdaságot. A külső gazdasági és regionális szabályozással együtt ezek az intézkedések rámutatnak az állam szerepének fontosságára a gazdaságban. A huszadik század folyamán a hatalom arra törekedett, hogy hatékonyan megoldja egymással két egymáshoz kapcsolódó problémát. Először is, az állam igyekezett biztosítani a piac stabil működését. Másodszor, a kormányzati apparátus megpróbálta, ha nem megoldani, majd lassítani akut társadalmi és gazdasági problémákat. Mindezek a fellépések célja a piaci hiányosságok megelőzése volt.

Ugyanakkor, ahogyan sok elemző megjegyzi,az állami szabályozás gyors növekedése nem folytathatatlanul. Így a piacgazdaság feltételei között a teljesítményberendezés funkciói bizonyos korlátozásokkal bírnak.