A szociális intézmények típusai és funkcióik

A társadalomban nagy a számolyan struktúrákat, amelyek szabályozzák az emberek viselkedését és tevékenységét. A szociális intézmények típusai nagyon változatosak. Osztályozásuk különböző szempontokon alapulhat - például a cselekvési körökben. Ebben az esetben meg lehet különböztetni a következő típusú társadalmi intézményeket: gazdasági, politikai és ideológiai, kulturális és oktatási, nyilvános.

Gazdasági, beleértve az intézményeket isvagyon, pénz, pénzügyi rendszer, különböző típusú gazdasági egyesületek, a szociális termék termelésének és terjesztésének biztosítása, valamint a pénzforgalom szabályozása.

Politikai és ideológiai, szerkezetilegköztük az elnökség intézményei, az Állami Duma, a kormány, a bíróság, az ügyészség, a hadsereg, a bűnüldöző szervek kapcsolódnak a hatalom megteremtéséhez és fenntartásához, az ideológiai elvek előállításához, megőrzéséhez és reprodukálásához.

Kulturális és oktatási intézmények, amelyekhezaz egyik lehet a tudomány, az oktatás, a család, a vallás, a különböző kreatív szervezetek, kapcsolódnak a kulturális és szellemi értékek előállításához és reprodukálásához. Az egyének szocializációjának elősegítése.

A közintézmények, beleértve az állampolgárok önkéntes egyesületeit is, szabályozzák és megszervezik az emberek mindennapi társadalmi életét, interperszonális és intergroup kapcsolatokat.

Ezek a legfontosabb társadalmi intézmények, amelyek típusai és formái igen változatosak.

Vannak más kritériumok istipológia. Ha az osztályozás alapja az emberek viselkedését szabályozó módszert választja, akkor beazonosíthatjuk a társadalmi intézmények formális és informális típusát.

Formális tevékenységek alapjántörvények, jogi aktusok, rendeletek, utasítások kidolgozása és végrehajtása, amelyek segítségével vezetői és felügyeleti funkciókat gyakorolnak. Bátorítással és büntetéssel kapcsolatos szankciókra támaszkodnak. Ezek közé tartozik az állam, a hadsereg, az iskola. Az informális intézmények nem rendelkeznek pontosan meghatározott szabályozási keretrendszerrel, a kölcsönhatás nem formalizált, hanem a társadalmi kreativitás és a polgárok akarata határozza meg. Az irányítást a köztudatban, véleményben, szokásokban, hagyományokban rögzített normák segítségével hozták létre. Számukra különböző érdekképviseleti szervezeteket, kulturális alapokat és másokat is folytathatnak.

Vegyük szemügyre a társadalom típusát és funkciójátintézmények, amelyek közül a leggyakoribb. A szabályozói funkció például az, hogy normák, bizonyos szabályok, jutalmak és büntetések révén rendezzék az emberek viselkedését és tevékenységét. A közintézményeknek is célja a közönség viszonozása, amelynek révén átkerülnek a kultúra tapasztalatai, normái, értékei egy nemzedékről a másikra. Egy másik funkció az integratív, ami abból áll, hogy egyesíti az egyének törekvéseit, akcióit, kapcsolatait, amely biztosítja a társadalom társadalmi stabilitását. A következő szerep kommunikatív, amelynek célja a kommunikáció, kommunikáció, az emberek interakciója.

A fentiek mellett a szociális intézményekszámos konkrét gazdasági, vezetői, politikai és egyéb funkciót lát el: explicit (formális), melyet általában az emberek hajtanak végre, normatív dokumentumokban rögzítettek, rejtettek (rejtettek), amelyeket nem deklaráltak, de ténylegesen végrehajtottak.

Ha nem felel meg bizonyos feltételeknek,amelyek segítenek fenntartani az intézmények funkcionalitását, diszfunkcionálisakká válhatnak, vagyis munkájuknak lehetnek kudarcai, a társadalom destabilizálásai.

Így megvizsgáltuk a szociális intézmények fő típusát és legfontosabb funkcióit.