A felépítés része aa becslési dokumentáció szerinti munkák költsége, amely figyelembe veszi az építkezéshez, üzembe helyezéshez és az építési és javítási munkákhoz szükséges feltételek megteremtéséhez kapcsolódó összes költséget, valamint ezen munkák megszervezését, irányítását és karbantartását.

Az építési többletköltségek tartalmazzákbecsült költség, képviseli költségeket, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a szervezet, karbantartása és kezelése a konstrukció, amely nem tulajdonítható egy adott elem vagy termelési egység épületben.

Az általános költségek elszámolását a 2004. január 12-i MDS 81-33.2004 módszertani utasításai szerint költik el.

Ezek a költségek, valamint az anyagfelhasználás norma építési elszámolni a készítmény a becslések szerint a módszertani dokumentációt.

Az általános költségek összege átlagosan a folyamatok jellemzőitől és a területi hovatartozástól függően 12-20% között változik.

Ezeknek a kiadásoknak a normatív értéke az építési munkával kapcsolatos számított átlagos iparköltségeket mutatja, és az építési termékek költségei közé tartozik.

Az építési költségek külön szakaszokban történő megállapításához az általános költségekre vonatkozó rendszert kell alkalmazni. A funkcionális célra és méretre vonatkozó normák a következő típusokra oszthatók:

  • kibővített szabványok, amelyek jellemzik a fő építési típusokat;
  • egyes építési munkákra vonatkozó szabványok;
  • egyedi szabványok kidolgozása egy adott javítással és kivitelezéssel vagy építési és szerelési szervezetekkel.

A kibővített szabványokat a következők alapján határozzák meg:a statisztikai megfigyelések adatai építési típusok szerint. Ezeket felhasználják a kibővített befektetői becslések és a pályázat lebonyolítására vonatkozó dokumentáció elkészítéséhez.

A munkatípusokra vonatkozó normákat a tervezési becslések elkészítésekor és a már elvégzett munka számításakor használják.

Az egyes normákat a vállalkozók fejlesztikaz építési árképzéssel foglalkozó szervezetek a szerződő felekkel kötött szerződések alapján. Az egyedi szabványok projektjeit az ügyfél megvizsgálja.

Az általános költségekre vonatkozó szabályokat a 2001. évi becsült normatív alapok alapján határozták meg, amely magában foglalja a kivitelezés területén 86 munkaterületet.

Az építési többletköltségeket a közvetlen költségek részeként közvetve a bérköltség vagy a közvetlen építési költségek összegének százalékában normalizálják.

Bővített szabványok, valamint az előírások típusonkéntösszeszerelési és építési munkákat speciális szervezetek fejlesztők (szövetségi és regionális szintű építési árazási központok) fejlesztettek ki, amelyek az Árigazgatási Hivatal alárendelve vannak.

A normatív fejlesztés módszeres irányítását az Árképzés kezeli.

A felső határ összegét akkor határozzák meg, amikorhelyi becslések készítése az alap- vagy jelenlegi árszínvonalon. A becslés nemcsak az építési anyagok fogyasztását foglalja magában, hanem az építési költségeket is, amelyek a folyamat minden szakaszát kísérik.

A szabványok elhatárolását a GESNm-2001, a GESN-2001 és a GESNr-2001 gyűjteményei teszik ki.

Az általános költségek összetétele, amelyeknek az árucikkeket a rendeltetésük szerint konszolidálják:

  1. Adminisztratív és gazdasági (43,45%);
  2. Az építőmunkások karbantartása (37,32%);
  3. Építési munkák elvégzésére (15,7%);
  4. Egyéb ráfordítások (3,53%), amelyek tartalmazzák az immateriális javak értékcsökkenését, a reklámköltségeket, a banki hitelek kifizetését.
  5. Azok a költségek, amelyeket nem számítanak normaként, hanem az általános költségek (biztosítási díjak, adók és egyéb levonások, igazolásköltségek, bírósági határozat alapján történő munkavállalói kifizetések stb.)
</ p>